Dadogás kezelése
2023 óta dolgozom pszichológusként, ám a gyermekkori, serdülő és felnőtt dadogás terén már összesen több mint 20 év tapasztalatom van. Hogy lehet ez? Úgy, hogy én magam is érintett vagyok benne. A dadogás végig kísérte az életem, így kellő biztonsággal mondhatom, hogy nem csak a pszichológiai, tudományos oldalát, hanem azt is alaposan ismerem, hogy milyen ezzel a nehézséggel együtt élni. Milyen érzés az iskolában bemutatkozni az osztály előtt, kimenni a táblához felelni, társaságban megpróbálni elmondani egy viccet, ismerkedni, felhívni valakit telefonon, szakdolgozatot védeni, vagy csak a pincérnek elmondani, hogy mit kérek.
Miután a beszéd elengedhetetlen része az életnek, ezért tudom, hogy mennyi stresszel, szorongással, csalódottsággal, haraggal, szégyennel jár ez a nehézség. Szakmai – és talán mondhatom, hogy életcélom is – hogy segítsek azoknak, akik hasonló nehézséggel néznek szembe, mint amivel én is. Segítsek a hozzám fordulóknak abban, hogy dadogásuk ne jelentsen korlátokat az életükben, hogy a beszéd újra egy nyugodt, felszabadult élmény lehessen, hogy a dadogás csak egy tulajdonság legyen a megannyi egyéb pozitív tulajdonság és érték között, ami mindenkiben ott van.
Ha úgy érzi, szeretné a dadogását és saját működését megismerni, megérteni, és ezáltal megtanulni kezelni, akkor sok szeretettel várom egy konzultációra élőben, vagy akár online! Remélem mielőbb találkozunk, és közösen kimondhatjuk azokat a szavakat, gondolatokat, amiket sokszor oly nehéz kimondani.
Amit ígérni tudok:
- Hogy közösen megérthetjük a dadogás működését.
- Képet alkothatunk arról, hogy milyen tényezők mentén alakulhatott ki, és mi tartja fent a dadogást.
- Csökkentjük a dadogást fenntartó pszichológiai tényezőket, ezáltal a megakadások száma csökkenhet, életünk kiegyensúlyozottabbá válhat.
- Felszabadultabban fog tudni kommunikálni.
- Értelmezhetjük közösen, hogy a dadogás hogyan ágyazódik a személyiségünkbe, hogy formálja a személyiségünk a dadogásunkat és fordítva, a dadogásunk a személyiségünket.
- Növelhetjük a saját magunk, és dadogásunk elfogadását.
- Jobban fogja kezelni a környezetből érkező, bántó, tapintatlan reakciókat.
- Jobban fogja kezelni a nehezebb napokat, ahol a beszéd is rosszabbul megy.
Amit nem tudok ígérni:
- Hogy a dadogás teljesen el fog tűnni, és soha többet nem akad meg.
- Hogy a dadogás és az azzal kapcsolatos élmények csettintésre kitörlődnek, mintha meg se történtek volna.
- Hogy nem lesznek soha többet rosszabb-jobb napok, ami a beszédben is valamilyen szinten érződhet.
- Hogy soha többet nem lesznek olyan emberek, akik tapintatlanul reagálnak egy-egy megakadásra.
Logopédust keresel?
A dadogás egy végtelenül komplex jelenség, emiatt hasonlóképp komplex módon érdemes megközelíteni az eredményes hatás érdekében. A pszichológiai aspektusok mellett hasonlóképp fontos, hogy a dadogó személy egy olyan eszközt kapjon a kezébe, amely segíti a beszédét folyamatosabbá tenni. Ebben partnerem Kovács Benedek logopédus, okleveles gyógypedagógia-tanár, a Schwartz-Kovács terápiás módszer itthoni képviselője. Az általa tartott beszédterápia célja, hogy a résztvevők egy olyan beszédtechnikát sajátítsanak el, amely segítségével a görcsök, megakadások, ismétlések jelentős része megelőzhető, ezáltal a beszéd lazábbá, folyamatosabbá tehető. Mint korábbi résztvevő, saját tapasztalatból mondhatom: működik. Ha szeretnél részletesebben olvasni a módszerről, azt az alábbi gombra kattintva teheted meg:
Gyakori tévhitek a dadogás kapcsán:
A dadogás csak nagyon kevés embert érint.
A dadogás bizonyos helyzetekben rejtve marad a külvilág elől a hétköznapokban, mivel az érintettek megtanulják elfedni azt. Valójában sokkal több embert érint, mint amit a „hétköznapi tapasztalat” alapján láthatunk. Globálisan az emberek 1-1.5%-a él dadogással, és megközelítőleg háromszor gyakoribb férfiaknál, mint nőknél. Így a dadogás kb. ugyanannyi embert érint világszerte, mint a lisztérzékenység (cöliákia).
Forrás:
Haryani, H., Chu, S. Y., Yaruss, J. S., McConnell, G., & Ali, M. M. (2020). Public attitudes in Asia toward stuttering: A scoping review. The Open Public Health Journal, 13(1), 503–511. https://doi.org/10.2174/1874944502013010503
Singh, P., Arora, A., Strand, T. A., Leffler, D. A., Catassi, C., Green, P. H. R., Kelly, C. P., Makharia, V., & Makharia, G. K. (2018). Global prevalence of celiac disease: Systematic review and meta-analysis. Clinical Gastroenterology and Hepatology, 16(6), 823–836.e2. https://doi.org/10.1016/j.cgh.2017.06.037
A dadogás pszichés okokra vezethető vissza, pl. gyerekként megijedt egy kutyától.
A dadogás egy multikauzális jelenség, mely több faktorra vezethető vissza: genetikai hajlam, idegrendszeri eltérések, környezeti hatások. Az érintett személyeknél kimutatható genetikailag öröklött hajlam a beszédmotoros rendszer sérülékenységére. Idegrendszeri szinten számos területet vizsgáltak és mutattak ki eltéréseket, többek között: kisagy, bazális ganglionok, bizonyos kortikális régiók alul/ felülműködése. A környezetnek kettős szerepe van: egyrészt „trigger” funkciót lát el, azaz a környezetből érkező rossz élmények, stressz hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az öröklött hajlam dadogásként megjelenjen. Másrészt a későbbi stresszes környezet fenntarthatja és súlyosbíthatja a dadogás tüneteit. Ebből is látható, hogy nem érdemes a dadogás megjelenéséért hibást, bűnbakot keresni!
Forrás:
Yairi, E., & Ambrose, N. G. (2005). Early childhood stuttering: For clinicians by clinicians. Austin, TX: Pro-Ed.
Chang, S.-E., Below, J. E., Chow, H. M., Guenther, F. H., Hampton Wray, A. M., Jackson, E. S., Max, L., Neef, N. E., SheikhBahaei, S., Shekim, L., Tichenor, S. E., Walsh, B., Watkins, K. E., Yaruss, J. S., & Bernstein Ratner, N. (2025). Stuttering: Our Current Knowledge, Research Opportunities, and Ways to Address Critical Gaps. Neurobiology of Language, 1-35.
Zhang, N., Yin, Y., Jiang, Y., & Huang, C. (2022). Reinvestigating the neural bases involved in speech production of stutterers: An ALE meta-analysis. Brain Sciences, 12(8), 1030. https://doi.org/10.3390/brainsci12081030
A dadogás megjelenés mindig fokozatos, először szinte észrevehetetlen, enyhe megakadásokkal.
Sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy ez igaz és a dadogás először mindig normál diszfluenciára emlékeztető formában jelenik meg, mely aztán súlyosbodik. Valójában az esetek 41%-ban hirtelen, intenzíven, és dadogásra jellemző diszfluenciák formájában jelentkeznek a tünetek.
Forrás:
Yairi, E., & Ambrose, N. G. (2005). Early childhood stuttering: For clinicians by clinicians. Austin, TX: Pro-Ed.
Az élettani dadogás és a dadogás nem különböztethető meg.
A kettő nagyon is megkülönböztethető!
Az élettani dadogás, mely az óvodáskorú gyermekek nagy részénél megfigyelhető, természetes és rövid időn belül elmúló jelenség jellemzői: a beszéd könnyed az ismétlések nem görcsösek, szavak vagy mondatrészek ismétlése, a légzés az ismétléskor nem megszakított, beszédtempó, hangerő és hangmagasság változatlan ismétléskor.
Dadogás esetében viszont: jól látható izomfeszültséggel járó görcsös ismétlődések, hangzó- és szótagismétlések, teljes megakadások (blokkok) jelen vannak, görcs megjelenésekor a légzés megszakad, hang nélküli szünetek jelen vannak a beszédben, növekszik a beszédtempó, hangerő és hangmagasság változathat ismétléskor.
Forrás:
Guitar, B. (2019). Stuttering: An integrated approach to its nature and treatment (5th ed.). Wolters Kluwer.
Ha volt olyan a családban, aki „kinőtte” a dadogást, akkor a dadogó gyermekem is biztosan ki fogja nőni.
Ez egy nagyon félrevezető, és káros tévhit, hiszen arra ösztönzi az érintettet és családját, hogy nem szükséges foglalkozni ezzel a nehézséggel, nem kell segítséget kérni. Ha a felmenők között jelen van dadogó személy, az csak a genetikai hajlam jelenlétére bizonyíték, ez még inkább indokolja a korai ellátás szükségességét. A dadogás alakulása viszont egyénenként nagyon eltérő lehet, hiszen más környezeti ingerek érhetik a gyermeket, más a temperamentuma, más módon reagálhat saját dadogására, mint az a felmenő, aki „kinőtte”. Emiatt érdemes mielőbb szakemberrel konzultálni a helyzetről.
A dadogás csak egy rossz szokás, kellő akaraterővel megszüntethető.
Sajnos nem ilyen egyszerű. A dadogás esetében jelen van genetikai háttér és idegrendszeri eltérések is, amiket pusztán akarattal nem lehet megváltoztatni. Ez olyan, mintha azt mondanánk egy szemüvegesnek, hogy csak szimplán lásson jobban szemüveg nélkül. Sőt dadogás esetében, a megakadások „legyőzésére” fordított energia még súlyosbíthatja is a tüneteket.
Segít, ha rászólok a dadogó gyermekre, hogy vegyen egy nagy levegőt.
Sajnos ezek a segítőnek szánt hozzászólások inkább ártanak, mintsem segítenek. Amikor rászólnak a gyermekre a dadogása miatt, azzal közvetetten azt kommunikálják, hogy valamit nem jól csinál, valami baj van vele és a beszédével. Ha ez többször megtörténik, akkor a gyermek egy idő után elkezd félni a dadogástól, ami csak súlyosbítja a megakadásokat és negatívabbá teszik a gyermek beszédhez társuló attitűdjét.
Forrás:
Guitar, B. (2019). Stuttering: An integrated approach to its nature and treatment (5th ed.). Wolters Kluwer.
A dadogás csak egy beszédet érintő nehézség, így csak logopédusi ellátás szükséges.
A dadogást szokták a sokat használt jéghegy modellhez hasonlítani. A felszínen látható rész maguk a beszédben jelentkező folyamatossági problémák: ismétlések, nyújtások, blokkok. A felszín alatt viszont rengeteg pszichológiai tényező húzódik meg, amik hatással lehetnek a beszédfolyamatosságra: dadogáshoz köthető negatív érzések és gondolatok, dadogással kapcsolatos rossz élmények, beszéd elkerülése, negatív érzések mint pl. szégyen, düh, frusztráció, bűntudat, félelem, kiszolgáltatottság, kontrollvesztettség, negatívabb önértékelés, negatív kommunikációs attitűd és még sorolhatnánk. Emiatt a leghatékonyabb az, ha logopédus segítségével dolgoznak a beszédfolyamatosságon, pszichológus segítségével pedig a dadogásra épülő pszichés tényezőkkel, melyből párat olvashattunk az imént.
A dadogásra egy lehetséges megoldás, ha megkérek valakit, hogy beszéljen helyettem, vagy lehetőség szerint elkerülöm a nehéz beszédhelyzeteket
Ez ultrarövid távon „megoldás” lehet, hiszen ekkor nem kell átélni a beszédhelyzet előtti aggodalmat, dadogás közben a frusztrációt és a kellemetlen beszédhelyzet után a szégyent. Viszont az elkerülésnek sok hátulütője van: megfoszt a pozitív beszédélményektől és erősíti a hitet, hogy nem tudnám magamtól megoldani az adott helyzetet, csökkenti a komfortzónát. Természetesen nem érdemes minden beszédhelyzetbe „már csak azért is” belemenni, inkább az elkerülés minimalizálása a cél.
Forrás:
Guitar, B. (2019). Stuttering: An integrated approach to its nature and treatment (5th ed.). Wolters Kluwer.
Ha egy dadogó személy el tudja rejteni a dadogását teljesen a külvilág elől, akkor gyógyultnak tekinthető?
Egyáltalán nem, sőt ennek külön neve is van: rejtett dadogás. Ilyenkor az érintett tökélyre fejleszti a dadogás elkerülésére és a megjelenő megakadások megoldására használt „eszköztárát”. Mi ezzel a baj? Az, hogy ez rengeteg érzelmi és kognitív teherrel jár. Ezen személyek legtöbbször rettegnek attól, hogy mások előtt megakadnak, emiatt minden áron kerülik a „veszélyes” beszédhelyzeteket. Így viszont folyamatosan csökken a komfortzónájuk, egyre több élménytől, lehetőségtől esnek el emiatt, pl. nem fogadnak el előléptetést a munkahelyen, mert akkor többet kellene beszélni az értekezleteken. Ha viszont nem elkerülhető a beszédhelyzet, és dadognak valaki előtt, az megsemmisítő érzés a számukra, ami még jobban arra sarkalja, hogy elkerüljék a beszédhelyzeteket, ezzel fenntartva ezt a negatív spirált.
Egy pszichológiai tanácsadás során leválasztható-e a beszéd a személyiségről, lehet-e kizárólag csak ezzel foglalkozni?
Nem kizárt, de a legtöbb esetben nem ez a helyzet. A beszéd az ember szerves része, amelyet nem lehet csak úgy kiemelni belőle, megszerelni, majd amikor már jól működik, akkor visszarakni. Először mindig az ember egészének, személyiségének fényében kell vizsgálni a beszédét, és dadogását. Egy egyszerű példával szemléltetve: ha én egy átfogóan szorongó személy vagyok, és a dadogásom mellett szorongok az új helyzetekben, feladathelyzetekben, mások reakcióitól, mások vélt vagy valós elvárásaitól, akkor átfogóan előbb a szorongást kell kezelni, és ennek mentén a dadogáshoz társuló szorongás is csökkeni fog.